Igaznak bizonyultak a korábbi piaci értesülések: bár a bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel, ennek határidejét 2024. szeptember 1-re tolta ki az MNB. A sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje április 1-re módosul – derül ki a Magyar Közlönyből.
A bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel. A piaci találgatásokkal összhangban úgy értesültünk, hogy a határidőt kitolja az MNB, a rendelet szövegezése folyamatban van, és már karácsony előtt megjelenhet. Piaci találgatások szerint az új határidő szeptember 1-je az említett fejlesztéseknél, viszont a sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje változatlanul február 1-je marad.
Az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0 fejlesztési stádium első lépéseként az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások már húszmillió forint értékhatárig teljesülnek az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknál az év minden napján, 0-24 óráig, legfeljebb öt másodperc alatt - hívja fel a figyelmet az MNB közleményében.
Szeptember elsejétől kezdve új felső értékhatár lép életbe az azonnali fizetési rendszeren: 20 millió forintig a lakossági átutalási tranzakciók pár másodperc alatt célba érnek. Az MNB szerint az azonnali fizetési rendszer likviditási és technológiai szempontból is stabil, ezért is lehet megemelni a tranzakciók felső értékhatárát.
A Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján Huba Eörs, az IFUA Horváth ügyvezető partnere a 2024 februárjában elstartoló Azonnali Fizetési Rendszer 2.0. adta üzleti lehetőségekről beszélt. Az előadásból kiderült, hogy az ARF 2.0 -val egy hatalmas piac nyílik meg a bankok előtt, a rendszer alapjaira pedig számos fizetési szolgáltatást lehet építeni.
Az MNB megújítja az elektronikus pénzforgalmi stratégiáját és új célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra, amelyeket a Pénzforgalom 2030 című stratégiában publikál. Az MNB javaslata szerint a pénzforgalmi infrastruktúra fejlesztéséről a használat ösztönzésére kell áthelyezni hangsúlyt. Digitalizációs szintugrást terveznek: míg 2020 kevesebb mint egyharmad volt az elektronikus fizetések aránya a teljes hazai pénzforgalomban, 2030-ra 60 százalékos vagy ennél magasabb arányt céloztak meg. Jön az AFR 2.0, vagyis az azonnali átutalási rendszerre épülő QR-kódos fizetés, a fizetési kérelmek és a Giro csalásmegelőzési rendszere.
Megjelent a Portfolio Checklist bónusz epizódja a pünkösdi hétvégén. A mai műsor első részében Kórász Tamást, a KPMG partnerét kérdeztük a banki digitalizáció kilátásairól, az adás második felében pedig Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója nyilatkozott arról, hogy milyen potenciál van még az azonnali fizetési rendszerben (ennek a rendszernek köszönhető, hogy a belföldi banki átutalások nagyrészt pillanatok alatt teljesülnek Magyarországon). A beszélgetéseket még május 31-én rögzítettük a Portfolio Financial IT 2022 konferencián, Budapesten.
Az MNB javaslatokat készít elő a készpénzhasználat visszaszorítása az azonnali és a QR-kódos fizetés további térnyerése érdekében. Az infláció letörése van elsődlegesen a jegybank "célkeresztjében", de mivel a pénzügyi rendszer stabil, ezért a bankok januártól ismét fizethetnek osztalékot - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a napi.hu-n megjelent interjúban.
Az AFR 2.0 a szolgáltatási lehetőségek továbbfejlesztését jelenti az azonnali fizetési rendszerben, ez érintheti a részletszabályokat is - árulta el lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója. Az AFR QR-kódját hamarosan két fontos változás is érinti, és azt is megtudtuk, hogy a Girónál egy központi csalásszűrési rendszer kialakításán is gondolkoznak. Felmerült az is, hogy a PSD2-es harmadik feles szolgáltatók számára a jövőben központi aggregátor szolgáltatást nyújtanának. A szakembert az éjszakai és a nappali elszámolási rendszer kivezetésének tervéről, a nemzetközi azonnali tranzakciókról, a GiroFix nevű szolgáltatás jövőjéről, a BNPL-jelenségről és a központi mobilfizetési projekt leállításának körülményeiről is megkérdeztük.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
