Kemény harcot folytatnak a bankok és a hatóságok a csalókkal, sorra érkeznek a hírek a csaló hálózatok lekapcsolásáról, még sincs köszönet a friss statisztikában: mintegy 16 milliárd forint tűnt el a számlákról Magyarországon az idei első negyedévben. A képet árnyalja, hogy egy jelentős vállalati visszaélés torzította a statisztikát. A digitális fizetési trendek naposabbik oldalán az látszik, hogy egyre kevesebbet készpénzezünk, a mobilfizetés megállíthatatlanul terjed, és további fizetési innovációk tűntek fel a láthatáron, melyekkel hamarosan a boltokban és az online térben is találkozhatunk.
Jelentős átalakulás zajlik a hazai pénzforgalomban. Új elektronikus fizetési ökoszisztéma épül a 2020-ban elindult és azóta hibamentesen működő azonnali fizetési alapinfrastruktúrára. A hazai fejlesztésű, hazai szereplők által üzemeltetett, a várakozások szerint gyors, biztonságos, egyszerű és olcsó fizetési megoldások digitalizációs szintugrást eredményezhetnek a fizetésekben. Mindez támogatni fogja a pénzügyi szektor versenyképességét és a gazdasági növekedést, valamint Virág Barnabás MNB alelnök szerint hozzájárulhat az infláció csökkentéséhez is. Mind a kormány, mind az MNB stratégiai kérdésként tekintenek a hazai digitális fizetési infrastruktúra fejlesztésére, ezért a fogyasztóknak ingyenesek lesznek az új szolgáltatások.
Április elsejétől a sárga csekk nagy ellenségeként is emlegetett fizetési kérelmeket minden banknak kötelező lesz elfogadni. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve bármelyik bank ügyfele kaphat egy gombnyomással befizethető átutalási kérelmet, ezzel az eddigi talán legnagyobb akadály hárul el a megoldás elterjedése elől. Az MNB és a Giro reményei szerint a határidőt követően egyre több közműszolgáltató, állami szereplő és hatóság küld majd nekünk fizetési kérelmet: így nem kell se postára járnunk, számla- vagy kártyaadatokat pötyögnünk, vagy éppen a csoportos beszedés automatikus pénzleemelésétől tartanunk.
Nem minden bank készült el a fejlesztéssel a fizetési kérelmek fogadására, ezért született meg a döntés, hogy inkább eltolják a határidőt - derült ki a Számlázz.hu fintech szakmai rendezvényének kerekasztal beszélgetéséből. Április elsejétől azonban minden bank képes lesz fogadni a kérelmeket, ami új lehetőségeket nyit meg a piaci és az állami szereplők előtt. A lakossági banki ügyfelek számára ingyenes lesz a fizetési kérelmekre válaszul küldött átutalás, amely az elektronikus számlabefizetésnek és a sárga csekkeknek is alternatívájává válhat. Az elektronikus fizetések és a készpénz jövőjéről, a kereskedők AFR 2.0-val kapcsolatos várakozásairól és a csalásokról is szó volt az eseményen.
Ugyan a tavalyi utolsó negyedévben végre nem nőtt tovább a sikeres csalások értéke az előző negydévhez képest, ám éves alapon még így is duplázást láthattunk. 2023-ban egyetlen év alatt 23,2 milliárd forintnyi sikeres visszaélés történt a nem kártyás elektronikus pénzforgalomban. A digitális pénzforgalom naposabb oldalát tekintve az látszik, hogy a mobilfizetések gyorsan terjednek, a kártyákkal már kétszer többet fizetünk, mint amennyi készpénzt veszünk fel velük, és a fizetési kérelmek száma is nagyot emelkedett. A hazai pénzforgalom legfontosabb trendjeiről júniusi Financial IT konferenciánkon részletesen is szó lesz.
Igaznak bizonyultak a korábbi piaci értesülések: bár a bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel, ennek határidejét 2024. szeptember 1-re tolta ki az MNB. A sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje április 1-re módosul – derül ki a Magyar Közlönyből.
A bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel. A piaci találgatásokkal összhangban úgy értesültünk, hogy a határidőt kitolja az MNB, a rendelet szövegezése folyamatban van, és már karácsony előtt megjelenhet. Piaci találgatások szerint az új határidő szeptember 1-je az említett fejlesztéseknél, viszont a sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje változatlanul február 1-je marad.
Az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0 fejlesztési stádium első lépéseként az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások már húszmillió forint értékhatárig teljesülnek az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknál az év minden napján, 0-24 óráig, legfeljebb öt másodperc alatt - hívja fel a figyelmet az MNB közleményében.
Szeptember elsejétől kezdve új felső értékhatár lép életbe az azonnali fizetési rendszeren: 20 millió forintig a lakossági átutalási tranzakciók pár másodperc alatt célba érnek. Az MNB szerint az azonnali fizetési rendszer likviditási és technológiai szempontból is stabil, ezért is lehet megemelni a tranzakciók felső értékhatárát.
A Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján Huba Eörs, az IFUA Horváth ügyvezető partnere a 2024 februárjában elstartoló Azonnali Fizetési Rendszer 2.0. adta üzleti lehetőségekről beszélt. Az előadásból kiderült, hogy az ARF 2.0 -val egy hatalmas piac nyílik meg a bankok előtt, a rendszer alapjaira pedig számos fizetési szolgáltatást lehet építeni.
Az MNB megújítja az elektronikus pénzforgalmi stratégiáját és új célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra, amelyeket a Pénzforgalom 2030 című stratégiában publikál. Az MNB javaslata szerint a pénzforgalmi infrastruktúra fejlesztéséről a használat ösztönzésére kell áthelyezni hangsúlyt. Digitalizációs szintugrást terveznek: míg 2020 kevesebb mint egyharmad volt az elektronikus fizetések aránya a teljes hazai pénzforgalomban, 2030-ra 60 százalékos vagy ennél magasabb arányt céloztak meg. Jön az AFR 2.0, vagyis az azonnali átutalási rendszerre épülő QR-kódos fizetés, a fizetési kérelmek és a Giro csalásmegelőzési rendszere.
Megjelent a Portfolio Checklist bónusz epizódja a pünkösdi hétvégén. A mai műsor első részében Kórász Tamást, a KPMG partnerét kérdeztük a banki digitalizáció kilátásairól, az adás második felében pedig Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója nyilatkozott arról, hogy milyen potenciál van még az azonnali fizetési rendszerben (ennek a rendszernek köszönhető, hogy a belföldi banki átutalások nagyrészt pillanatok alatt teljesülnek Magyarországon). A beszélgetéseket még május 31-én rögzítettük a Portfolio Financial IT 2022 konferencián, Budapesten.
Az MNB javaslatokat készít elő a készpénzhasználat visszaszorítása az azonnali és a QR-kódos fizetés további térnyerése érdekében. Az infláció letörése van elsődlegesen a jegybank "célkeresztjében", de mivel a pénzügyi rendszer stabil, ezért a bankok januártól ismét fizethetnek osztalékot - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a napi.hu-n megjelent interjúban.
Az AFR 2.0 a szolgáltatási lehetőségek továbbfejlesztését jelenti az azonnali fizetési rendszerben, ez érintheti a részletszabályokat is - árulta el lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója. Az AFR QR-kódját hamarosan két fontos változás is érinti, és azt is megtudtuk, hogy a Girónál egy központi csalásszűrési rendszer kialakításán is gondolkoznak. Felmerült az is, hogy a PSD2-es harmadik feles szolgáltatók számára a jövőben központi aggregátor szolgáltatást nyújtanának. A szakembert az éjszakai és a nappali elszámolási rendszer kivezetésének tervéről, a nemzetközi azonnali tranzakciókról, a GiroFix nevű szolgáltatás jövőjéről, a BNPL-jelenségről és a központi mobilfizetési projekt leállításának körülményeiről is megkérdeztük.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Nagy Attila szólalt meg a kérdésről.
A Nasdaq teljesítménye a leggyengébb.
Más országokkal közösen.
Délelőtt a Közgazdász-vándorgyűlésre, délután az amerikai munkaerőpiaci adatra figyelt a piac.
Óriási tüntetések zajlanak az országban, a tűzszünet pedig csak nem akar összejönni.
Mit mutatnak a számok az elnökválasztáshoz közeledve?
Az Erste olaj- és gázipari elemzője a Checklist vendége volt.
